Új blog

Sziasztok!Bocsi de ez még nem új rész,de elkezdek majd egy új sztorit. :P Remélem az is tetszeni fog majd nektek. puszi és várjátok nemsokára fent lesz az új blog és remélhetőleg ebben a blogban is lesz fent új rész :) :* Sziasztok.♥

13.rész Elveszett emlékek és egy vággyal túlfűtött éjszaka

Újra itt :P Bocsi hogy nem raktam fel a részeket.Ne haragudjatok,de nem volt ihlet.Na de kárpótlásúl itt a következő rész. :P ♥ JÓ olvasást!

Ahogy meghallottam hogy azt kérdezi ki vagyok?!Egy világ omlott össze bennem.Életem szerelme itt fekszik előttem és nem emlékszik rám,ránk.

-Komolyan nem emlékszel rám?

-Nem.Miért?Kéne? 

-Igen.Kéne.Én a vőlegényed vagyok.Nem emlékszel rám?

-Sajnálom,de nem.

-Ránk se?-Mia.

-Sajnálom,de nem.

-Megyek szólok egy orvosnak.

-Rendben.

Elindultam hogy keressek egy orvost.Ez nem történhet meg.Nem veszíthetem el megint.Egyszer már elvesztettem őt,de még egyszer nem hagyom.Meg is találtam az orvosát és visszamentünk a kórterembe.Az orvos megvizsgálta és azt mondta hogy az emlékezete hamar visszafog térni csak legyünk türelmesek.Tartózkodjon maguknál hogy hamarabb visszatérjenek az emlékei.Ne engedjék semmi kép se haza.Vezetni se engedjék mert ha esetleg akkor térnek vissza az emléke könnyen baleset érheti.Ne hagyjuk magára.Próbáljunk mesélni mindenkiről,de persze ha képeket is mutatunk neki vagy mesélünk akkor is csak szép lassan fokozatosan.Megköszöntük az orvosnak.A lányok már segítettek átöltözni Bellnek,persze ők egyből megtalálták a közös hangot Bell-lel.Elindultunk haza.A srácok elkezdtek Bells-el beszélni.Még az elején kicsit félt,de kezdett megnyílni előttünk.

Kiszálltunk a kocsiból és láttam hogy tetszik neki a házunk.Pont olyan fejet vágott mikor legelsőnek mutattam meg neki.Ezen jót mosolyogtam.

Bell szemszöge

Segítettek nekem a lányok felöltözni.Egyből megtaláltam velük a közös hangot,mint ha már legalább 1000 éve ismerném őket.Mégis azt érzem valami hiányzik az életemből,de sehogy sem tudok rájönni mi az.Elindultunk haza,amire azt hiszem az otthonom.Gondolom anyáékhoz visznek vissza,de nem oda vittek.Egy gyönyörű házhoz vittek minket.Kiszálltunk és a szám tátva maradt.Ugyan is még a szomszéd ház is gyönyörű volt.Vajon ki vagy kik lakhatnak ott?Bementünk.A ház belül is csodaszép volt.MÉg kertje is volt egy hatalmas medencével és gyerek játékokkal.Mászókával,hintával,csúszdával és egy pöpec kis faházzal.Nagyon aranyos volt,de várjunk csak én nem emlékszek hogy lett volna egy húgom vagy egy öcsém.Ahogy jobban megnézem nem is otthon vagyok,de mégis azt érzem hogy igen is otthon vagyok.Azt hallottam hogy a lányok és a fiúk nevetgélnek.Gondoltam megnézem min nevetnek.Beléptem a nappaliba és azt láttam hogy a lányok és a fiúk körbe állják egy édes kislányt.Amint kigondoltam ezt a kislány idefutott és azt kiabálta hogy anya.Ide szaladt hozzám én pedig ösztönösen öleltem magamhoz.De vajon ki ő és minek szólított anyának?Nem lehet a gyerekem hiszen  nem felejthettem el a saját gyerekem.Vagy igen?Nem az kizárt ő nem lehet a gyerekem.Sose feledkeznék meg a saját gyerekemről.

-Szia kislány.Hogy hívnak?

-Anya hiszen tudod hogy hívnak.Daniella.Mi a baja anyának?

-Gyere Deny játszunk valamit.-Kate.

-Oké.

Kate és Liam felvitte Daniella-t az emeletre.

-Ő tényleg a lányom?

-Igen ő tényleg a lányod.-Harry.

-Az lehetetlen hiszen arra emlékeznék.Nem felejteném el a saját gyerekemet.

-De sajnos elfelejtetted.Majd ígérem emlékezni fogsz mindenre csak hagyd hogy segítsünk.-Harry.

Sírva borultam Harry karjai közé.Olyan biztonságot nyújtottak,mint ha a karjait csak azért teremtették volna hogy megvédjenek minden bajtól.Annyira fájt hogy nem emlékszek semmire.Olyan üresnek éreztem magam.Később a srácok és a lányok meséltek magukról.Anyáék is itt voltak.Különös ők rájuk emlékszek,de akik állítólag a legjobb barátaim és az állítólagos szerelmemre nem emlékszek.Ha létezik isten akkor miért büntet ennyire?!Nem tettem semmi rosszat amivel ezt kiérdemeltem volna.Az emlékeim nélkül úgy éreztem magam mint ha nem látnék semmit,mint ha a sötétség tárt karokkal várna hogy lépjek be kapuján.Megtudtam hogy a szomszédba a srácok laknak.Elköszöntem mindenkitől és elindultam fel az emeletre.Észrevettem hogy az egyik szobából fény szűrődik ki.Gondoltam megnézem .Harry volt az és éppen bohóckodott Daniella-nak.Én pedig az ajtófélfának dölve néztem mit csinál.Meglátta hogy nézem és elmosolyodott.Az a mosoly istenem annyira cuki.Mikre nem gondolok.Mondjuk ő mondta hogy a vőlegényem.Szóval gondolom már voltunk úgy együtt.Ha belegondolok így hátulról milyen sexy akkor milyen lehet ott lent?ÚRISTEN!!!Mikre nem gondolok.Még teljesen beindulok itt egy vadidegen pasira.Na jó nem olyan vadidegen,de még hogy nem emlékszek rá,így számomra egy kicsit idegen.

-Bell mindjárt megyek csak még mesét olvasok Dany-nek.

-Értem.Addig én keresek egy szobát.

-Rendben.Válassz nyugodtan.Mindegyik szoba be van rendezve úgyhogy amelyik tetszik azt választod.

-Rendben.Köszönöm.

-Ugyan nincs mit köszönnöd hiszen ez a közös házunk.

Elindultam felfedező útra a lakásban hogy megnézzem hol fogok aludni.Igazából simán aludnék Hazza mellett.Igen Hazza-nak hívom bár nem tudom honnan jött ez a becenév csak hirtelen beugrott.Talán kezdek emlékezni valamilyen szinten az életemre?Ha igen akkor miért csak ilyen kis információk?Bárcsak emlékeznék rá milyen volt minden.Benyitottam az egyik szobába és egyből megtetszett.Rengeteg baráti képek.A lányokról srácokról.Egy közös kép rólam  és Harry-ről.Ez lenne a közös szobánk.Úgy döntöttem itt alszok.Remélem azért Hazza nem megy át egy másik szobába.Szeretnék hozzábújni.Valamiért azt érzem benne megbízhatok és hogy megvéd minden rossztól.A szobából egyenesen nyílott egy fürdőszoba.Aztán láttam hogy van itt a még egy ajtó.Amint kinyitottam rájöttem hogy ez a gardrób.Bementem és láttam Harry összes ruháját,cipőjét.Aztán megfordultam és láttam az én összes ruhámat,cipőmet,táskámat,ékszereimet.Tényleg jó ízlésem van ezek szerint.Meg gondolom a lányoknak is.Előkerestem egy pizsamát és átmentem a fürdőbe.Gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem a pizsamát.Ami őszintén nem mondható annak.Egy combközépig érő csipkés hálóing.Nem valami sokat takart,még a melleim is majd kibuggyantak belőle.El nem tudtam magamról képzelni hogy komolyan csak ilyen hálóingjeim vannak.Bár gondolom ezt mind Hazza kedvéért vettem.Amint kiléptem a fürdőből Hazza állt előttem és az álla mondhatom a földet verte.Én pedig megpróbáltam takargatni magam.Erre oda jött hozzám és mély dörmögős hangján megszólalt.

-Semmi szükség takargatnod magad.Így is gyönyörű vagy.

Amint a gyönyörű smaragd zöld szemeibe néztem egyből elvesztem.Magába szippantott azaz igéző zöld szempár.Mire felocsúdhattam volna a szája hirtelen az én ajkaimat érintette.

Olyan szenvedéllyel csókoltam vissza hogy még ő is meglepődött.Az ajkai ízlelgették az enyémet aztán nyelve bejutást kért én pedig megadtam neki.Nem értem magam hogy miért csókoltam vissza egy át talán,de úgy éreztem hagynom kell magam sodródni az árral.Megfogta a fenekem és megemelt.Én pedig a lábaimat a csípője köré fontam.Elvitt az ágyig és ledöntött.Fölém kerekedett,majd újra vad,szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.A keze lejjebb vándorolt a testemen.Az én kezem is felfedező útra indult az ő testén.Megtaláltam a felsője alját és elkezdtem felfelé húzni.Abba hagyta a szám ízlelgetését.Levette magáról a felsőt és eldobta a szoba egyik sarkába.Aztán áttért a nyakam csókolgatására.Egyre lejjebb halad a keze pedig a combomat simogatta.Vissza tért ajkaimra,közben levette a ruhámat.Ajkaimról áttért ismét a nyakamra.Onnan pedig a melleimre.Kikapcsolta a melltartómat és elkezdte kényeztetni a melleimet.A számat apró nyögesek hagyták el.A kezem a nadrágjára csúszott.Éreztem hogy a kicsi Hazza már nagyon akar.Meg így nadrágon keresztül is érzem.Te jó ég mióta becézem Harry farkát.Remélem eddig soha nem volt meg ilyen.
-Mi a baj?Nem akarod?
-Dehogyis nem.Csak elgondolkodtam.
-Az nem jó.Jobb ha elterelem a figyelmed.
Ajka a hasamat kezdte el csókolni és bugyin keresztül kezdett el izgatni.Kínzó lassúsággal vette le a bugyim.Aztán megéreztem nyelvét ott lent.A nyögések egyre sűrűbben hagyta el a számat.Beletúrtam a hajába és gyorsítottam a tempón.
-Harry én azt hiszem mindjárt...
Hirtelen abbahagyta.Fordítottam a helyzeten így ő volt alul.Elkezdtem csókolni a nyakát,majd a nyakáról a mellkasára tértem át.Csókokkal hintettem be a felsőtestét,majd nadrágját kezdtem el kikapcsolni.Levetem róla nadrágját a boxerével együtt.Megijedtem egy kissé mérete látván,de elkezdtem őt kényeztetni.Elsőnek csak kézzel,utána számba vettem.Nem tudtam az egészet a számba venni így a többi részt kézzel próbáltam kényeztetni.Már majd nem elment de én abbahagytam.
-Miért?
-Te se hagytad.Meg egyébként se így szeretném.
Megfordított így megint ő került felülre,majd belém hatolt.Annyira gyengéd volt velem.Minden egyes sóhajtása,minden egyes érintése,csókja a menybe repített.Együtt kerültünk oda és annyira boldog voltam.Rám feküdt,de vigyázott hogy ne nehezedjen rám az egész súlyával,mint ha porcelánból lettem volna.Csapzott göndör hajába túrtam.Imádom ezt csinálni és ő is szereti.Hirtelen beugrott egy kép amin veszekedünk Harryvel és én elkezdtem összepakolni a cuccaimat,ő pedig megragadta a derekamat és megcsókolt.Vajon mit jelenthet ez a jelenet?Aztán rájöttem hogy ez az egyik emlékem.
-Valami baj van?
-Semmi csak hirtelen láttam egy képet amin veszekszünk és utána megcsókolsz.Szerintem egy emlék az.
-Igen ez akkor volt mikor ostoba voltam és te itt hagytál.
-Akkor mi tényleg együtt vagyunk?
-Igen és remélem ez örökké így marad.
Megcsókolt és mellém feküdt,majd odabújtam hozzá ő pedig szorosan ölelt magához és elaludtunk.
Hát ennyi lenne mára,de holnap jön a következő rész. Puszi :) :P :* ♥ VÁrom a kommikat.